Csepeli Munkásotthon Kulturális Központban,
a Tamási Lajos Irodalmi Klubban, 2017. június 27-én,
17 órakor
KANIZSA JÓZSEF író, költő, kritikus ÉLETUTAM címmel
a 75. születésnap előtti estjére került sor
Lengyel Géza Klubvezető, az est házigazdája mutatta
be Kanizsa Józsefet életrajza, munkássága ismertetésével és a
közreműködőket: Beck Zoltánt, Hoffmann Katalint, Katona Máriát, Király
Lajost, Lászki Erzsébet, László Elemért, Stancsics Erzsébetet, Szántai Sándort,
Szőllősi Dávidod, Tárkányi Imrét és végül Pokol Emese JÁG tanulót,
aki trombitán működött közre.
Az esten mindig szokás, hogy Szántai Sándor tiszteletbeli
elnök Tamási Lajostól olvas föl verset, most is ezt tette. Majd Pokol Emese
Kanizsa Józseftől négy gyermekverset mondott el nagyon szép átéléssel és
trombitán eljátszott egy zeneszámot. Vastapsot kapott, mert olyan szépen adta
elő.
Kanizsa József beszélt az életéről, s hogy a hamarosan
megjelenő kötet, a negyvenhetedik lesz és URAM, KÖSZÖNÖM címmel válogatott verseket, prózai műveket és
több mint hatvan fotót fog tartalmazni az elmúlt majdnem hatvan éves irodalmi
múltból. Négy blokkra osztva következtek a versek. Az első blokkban a szűkebb
haza, Zalához, szülőfalujához kapcsolódó tájleíró versek, és a második blokkban
a szülő, a család, a feleséghez írt versek, majd a hazához, és hittel
kapcsolatos versek hangzottak el gondosan megszerkesztett ívet adva e hosszú
írói, költői pálya pici szeletkéjének bemutatáshoz. Nagyon jól harmonikusan
kapcsolódtak az ének, a zenei számok is akár Pokol Emese trombita szólója, vagy
Katona Mária énekszámai és Szőllős Dávid mandalin kíséretével előadott
énekszámai azaz elhangzott versekhez. Végül Tárkány Imre olvasta föl Kanizsa
József legújabb, e születésnapra írt versét: HAGYJ DOLGOZNI, URAM. Így lett
kerek az est.
Lejegyezte: Kanizsa József
Fotó: Kanizsa József és Németh Nyiba Sándor
HAGYJ DOLGOZNI, URAM!
(75. születésnapomra)
Megint itt lesz születésem hónapja.
Augusztus még a nyár táncát ropja
Asztala gazdagon terítve minden földi jóval,
A fákon megjutalmaztál aranyló mogyoróval.
Nyári égből a Nap melegen ontja a sugarat.
Életet áraszt, és végtelen szép földi nyugalmat.
Uram, legyen még egy kicsit Kánaán.
Tisztességgel végezzem el a munkám.
E Földön élők hadd érezzék létem,
Érezzék tőled kapott küldetésem.
Uram, tudom, örömöd leled majd e földi tettben,
Te is ezt tetted volna, amit én itt, itt megtehettem.
Nem ünneplésre vágytam, csak tenni, élni akartam,
Nem több lenni, de magamból adni, amit adhattam...
Csak a te dicső neveddel tehettem
Minden földi jót cselekvő ős-tettem.
Hozzád száll fohászom, augusztusban
Ember-születésem nyári havában,
Amikor István királyt is élteti a Magyar Nép.
Uram, vigyázz e Honra, legyen tiéd a dicsőség!!!
István király Országát megköszönöm néked, Uram.
Érted s értük élek, simítja arcuk védő ujjam...
Értük szóljon szám, szavak végtelenje,
Augusztus hava, életem ereje...
Ámen
(Kőbánya, 2017. március 19.)